Magyarország jó adottságokkal rendelkezik, ha ipari ingatlanok fejlesztéséről beszélünk. Mindig is bőven akadt, és napjainkban is számos helyen áll rendelkezésre olyan terület, mely alkalmas ipari ingatlanok kialakítására és azok fejlesztésére is. Persze, egyes régiók eltérő adottságokkal rendelkeznek, ha ipari ingatlanokról beszélünk: más a helyzet Budapesten, mint Győrben, és megint más Nyíregyházán.
A legerősebb terület
Az egyik legerősebb piac, az ipari-logisztikai telkek területe, melyek fejlesztési árai igencsak különbözőek az egyes régiókban. Teljesen egyértelmű, hogy ezeknél az ingatlanoknál a legdrágábbak a Budapest és környéki, autópályák melletti lokációval bíró ingatlanok. Ezek négyzetméterára 30-40 euró is lehet, különösen drága pedig akkor, ha különleges funkcióra is alkalmas lehet, például retail jellegű. Ebben az esetben akár 50 euró is lehet a négyzetméterár.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden kivételesen jó telek ebben a lokációban, tehát Budapest környékén található. Sőt, az látszik, hogy egyre kevesebb a rendezett tulajdoni viszonyú, valóban nagy, jól kihasználható telek – 20 hektár fölött például már alig találni.
És ha ez még nem lenne elég: nemcsak a rendezetlen jogviszony az, ami gátja lehet egy ipari ingatlan fejlődésének. Az sem mindegy ugyanis, hogy milyen infrastruktúrával van ellátva, mennyire lehet és mennyibe kerül fejleszteni. Ezek mind-mind lassítják, sőt hátráltathatják is egy ipari terület fejlődését – nem beszélve arról, hogy helyi önkormányzati szabályzatok alá is eshetnek, amik szintén plusz bonyodalmat jelenthetnek.
Jól látható tehát, hogy egy ipari ingatlan fejlesztésének számtalan látható, és nem kevés elsőre nem felmérhető akadálya lehet. A kereslet azonban magas, sőt, az e-kereskedelem erősödésével a piacon új igényként jelennek meg további fejlesztések iránti lépések. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az ipari ingatlanok piaca
A sok probléma ellenére az igény változatlanul erős az ipari ingatlanok fejlesztése iránt. Ez még akkor is így van, hogyha a telek árát egyre lejjebb nyomja az építkezési költségek szinte irreális növekedése. Az ipari ingatlanokhoz szükséges építőanyagok ugyanis nagyon megdrágultak, a munkaerőhiány és a járvány sem tett jót ennek az ágazatnak. Így aztán sokkal többe kerül egy ipari-kereskedelmi ingatlan felépítése – ami nem kis hatással van a telek árára, hiszen, hogy ki tudják fizetni a beruházást, a telek árát nyomják le, amennyire lehetséges. Az is előfordul, hogy az egekbe szökő beruházási árak az egész projektet kérdőjelezi majd meg – hogy az valójában mennyire rentábilis.
Forrás: pixabay.com
Nem egyszerű tehát az ipari-kereskedelmi ingatlanok fejlesztését elemezni, amin a Covid helyzet sem segített. A budapesti dominancia mellett ráadásul vidéken kettősség figyelhető meg: egyrészt a több telephellyel rendelkező multinacionális cégek okán néhány régió fejlődésnek indult (gondolunk itt elsősorban az összeszerelő gyárakkal rendelkező cégekre), másrészt azonban nehezen követhetőek a vidéki bérraktárak üresedései. Nem beszélve arról, hogy az árak is nagy szórást mutatnak.
A számok azonban frissek: Budapest és környéke erősödő tendenciát mutat 2020 második negyedévében több, mint 64 ezer négyzetméterrel bővült a térség spekulatív ipari ingatlanállománya. A logisztikai parkokban tehát igen erős volt a mozgás a koronavírus ellenére: gyakorlatilag kirakhatják a „megtelt” táblát. Az, hogy ennek milyen következménye lesz a bérleti árak változására, még csak megjósolható.
Az ingatlanunk eladásának kétségtelenül a legneuralgikusabb pontja a „mennyi az annyi” kérdéskör. Nyilván, mindenki szeretné a legtöbbet megkapni a szeretett ingatlanért, ami aztán az esetek egy jelentős hányadában azt eredményezi, hogy akár 30-40 százalékkal is felülárazhatja az adott lakást, vagy családi házat. Az ingatlan értékbecslés sokszor szóba jöhet eladás vagy vásárlás kapcsán.
Mert mi is történik ilyenkor? Nézzünk egy példát!
Pesti belvárosban lévő, kis belterületű lakásunkat a lehetőség szerint a leggyorsabban akarjuk értékesíteni. Ezért az interneten az ingatlanos hirdetési oldalakon elkezdünk körülnézni – vajon mennyiért adják éppen ezeket a lakásokat? Valóban logikusnak tűnik, ez, mi azonban óvatosságra intenénk minden eladót. Nincs ugyanis azzal semmi baj, hogy ha ránéz a piacra ebből az aspektusból, de azért azt jó, ha tudja, hogy ezek a kínálati oldalon megjelenő, publikus adatok nagyon sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azzal az összeggel, amelyért valóban elkelnek ezek az ingatlanok. Így aztán a gyors eladásból hosszas várakozás is lehet.
Hogy miért is van ez?
Nyilván van egy erős érzelmi ok. Mindenkinek a saját ingatlana a legszebb, a legjobb, ráadásul mondjuk egy éve teljesen fel lett újítva, nyilván nem adom el akármennyiért.
Az érzelmi okkal nagyon nem lehet vitatkozni – ezért érzelmi – de azért jó, hogy ha megpróbálunk egy kicsit tisztán látni ilyenkor. Senkit nem fog érdekelni, hogy éppen fel van újítva a lakás, az meg még kevésbé, hogy oda született a két gyerek. Legyünk racionálisak minden esetben, még akkor is, ha nem egyszerű.
A másik ok, amiért felülárazzák az ingatlanjukat a tulajdonosok a hirdetésekben pedig az, hogy alkuképes árat akarnak meghatározni. Úgy gondolkodnak tehát, hogy van egy összeg, amit megadok, és úgy fogom megadni, hogy abból még engedhessek – így mindenki jól jár. Én a pénzemnél maradok, még akkor is, ha engedek, a vevőm pedig elégedett lesz, hiszen a meghirdetett árnál olcsóbban kapja meg.
Ez számszaki értelemben igaz, a probléma azonban máshol keresendő. Amikor valaki ingatlant keres megvételre, akkor általában egy jól körül határolható összegben, egy sávban gondolkodik. Ennek értelmében az internetes hirdetések böngészésekor is ez lesz az irányadó. Praktikusan ez azt jelenti, hogy azon az árszinten fog keresgélni – amiből pedig az következik, hogy jó eséllyel meg sem fogja majd találni azt a lakást, amit mi kínálunk, neki pedig tökéletes lenne. Csak éppen túláraztuk.
Kereslet és kínálat találkozása tehát nem valósul meg.
Mit tehetünk?
Például kérhetjük egy értékbecslő segítségét. Mit kell tudnunk az értékbecslés elméletéről, és mi a gyakorlat?
Magyarországon az értékbecslés hogyanját és mikéntjét kormányrendelet szabályozza. Ez a kormányrendelet előírja, hogy realizált adatok felhasználásával lehet értékelni – tehát megvalósult eladásokból származó információkból. A helyzet azért visszás, mert ugyanakkor az értékelők nem érik el ezeket az információkat. Így a végeredmény az lett, hogy az értékbecslő szakma döntése értelmében az értékeléshez a kínálati (tehát a hirdetési) árakat használja fel. Azt már írtuk az előzőekben, hogy ezekkel óvatosan kell bánni, hiszen lehetnek realitástól jócskán eltérő adatok is.
Fontos azt hozzátenni, hogy ahol elérhető megfelelő mennyiségű realizált adat, ott azzal dolgoznak az értékbecslők, ahol nem, ott kiegészítik a kínálati árral – negatív korrekciót alkalmazva. Ez a negatív korrekció – 10%, esetleg -15%. Vagyis ennyivel csökkentik és kvázi realizált adatként fogadják el a kínálati árat.
Ehhez pedig még nyilván hozzáadódik az, hogy egy értékbecslő tapasztalata, tudása egy olyan faktor, ami nagyon sokat számít ebben a folyamatban.
Ha bizonytalanok vagyunk, keressünk fel egy értékbecslőt! Mi segíthetünk az ingatlan értékbecslés kapcsán! Keressen minket bizalommal!
Nincsenek jól működő varázsgömbök, amik megmondják a tutit. Ha előrejelzésről van szó, nem kevéssé izgalmas azonban, hogy vajon hogyan és mit lát maga a szakma: tehát, ha ingatlanról van szó, akkor az ingatlanforgalmazók, az azokat üzemeltetők és az ingatlanfejlesztők azok, akiket érdemes, sőt meg is kell kérdezni. A GKI által júliusban végzett felmérés alapján érdekes eredményeket láthatunk. Lássuk, hogy mi a lakáspiaci előrejelzés jelenleg! (tovább…)
Az üzleti ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások új szövetsége A hír annyira új, hogy szinte még meleg: július 21-én alakult meg az ACORA (Alliance of Commercial Real Estate Advisors ), magyar tulajdonban lévő, üzleti ingatlanokkal foglalkozó cégek összefogásaként. A cél az, hogy a nagyközönséget tájékoztassák a kereskedelmi célú ingatlanokkal összefüggő változásokkal kapcsolatban, és a gazdasági élet szereplőit pedig informálják az ingatlanpiac változásairól. Lássuk mi várható az ingatlanok kapcsán a koronavírust követően! (tovább…)
Habár igazán nehéz ebben az évben jóslatokba bocsátkozni, hiszen a pandémia nagyjából mindent felforgatott, ami valaha biztosnak, vagy kiszámíthatónak tűnt. Nézzük meg, hogy mi a helyzet az lakások területénmost – és próbáljuk meg óvatosan megjósolni, mi várható az ingatlanpiac esetében.(tovább…)
Tájékoztatjuk, hogy honlapunkon a felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A weboldal használatával tájékoztatásunkat tudomásul veszi. BővebbenÖsszes elfogadása
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
_GRECAPTCHA
5 months 27 days
This cookie is set by the Google recaptcha service to identify bots to protect the website against malicious spam attacks.
cookielawinfo-checkbox-advertisement
1 year
Set by the GDPR Cookie Consent plugin, this cookie is used to record the user consent for the cookies in the "Advertisement" category .
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
CookieLawInfoConsent
1 year
Records the default button state of the corresponding category & the status of CCPA. It works only in coordination with the primary cookie.
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Cookie
Duration
Description
__cf_bm
30 minutes
This cookie, set by Cloudflare, is used to support Cloudflare Bot Management.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Cookie
Duration
Description
CONSENT
2 years
YouTube sets this cookie via embedded youtube-videos and registers anonymous statistical data.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
Cookie
Duration
Description
VISITOR_INFO1_LIVE
5 months 27 days
A cookie set by YouTube to measure bandwidth that determines whether the user gets the new or old player interface.
YSC
session
YSC cookie is set by Youtube and is used to track the views of embedded videos on Youtube pages.
yt-remote-connected-devices
never
YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
yt-remote-device-id
never
YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.