Scroll to top
© 1998-2021, Lippai Zsolt EV
Share

Banki értékbecslés és piaci értékelés: mi a különbség?

Mert különbség bizony van: ez a két dolog ugyanis nem ugyanaz. Az első és egyik legfontosabb különbség mindjárt az, hogy mikor is történik a két folyamat. Ha adásvételben gondolkodunk, a banki értékbecslés a szerződés aláírása után történik, addig a piaci értékelés előtte – mely utóbbit egyaránt kérheti a vevő és az eladó is.

Mi az a piaci értékelés és mikor van rá szükség?

A piaci értékelés vagy értékmeghatározás nem kötelező folyamat. Jellemzően akkor zajlik ilyen, ha mondjuk egy leendő eladó, vagy akár vevő kíváncsi egy adott ingatlan piaci értékére. Ilyenkor ugyanolyan számítások szerint dolgoznak az értékbecslők, mint amikor egy kötelezően előírt folyamatban tennék, és egy több oldalas, összefűzött dokumentumot adnak át megrendelőnek. Nagyon fontos különbség azonban, hogy ezt a dokumentumot hivatalos folyamatban nem minden esetben használhatják fel a megrendelők – ez csak a piaci döntést segítheti, esetleg tárgyalási alap lehet az alku során.

Az eladó a legtöbb esetben azért kéri a piaci értékelést, hogy olyan áron hirdesse meg az ingatlant, ami reális, ami működik a piacon – hiszen jól felfogott érdeke azt kívánja, hogy az ingatlan minél előbb elkeljen.

A vevő pedig azért kérhet piaci értékelést, hogy lássa, hogy mi az az ár, ami alá nem mehet, mi a realitás a piacon.

Mindkét esetben a piac változásai miatt érvényessége 90-180 nap, mely eltelte után érdemes felülvizsgáltatni a szakvéleményt.

Mi a banki értékbecslés?

A hivatalos banki értékbecslés folyamata után – melyben az értékbecslő felméri többek között az ingatlan elhelyezkedését, állapotát, gépészeti berendezéseit, jogi rendezettségét – egy olyan szakvélemény kerül kiadásra, mely felhasználható hivatalos eljárások során. Ilyen hivatalos eljárás a hiteligénylés.

Mikor kötelező az értékbecslés?

Vannak olyan esetek, amikor az értékbecslés nem elkerülhető, ilyen például az, amikor az ingatlan egy még nem nagykorú nevén van, azaz egy gyermeké. Ebben az esetben, egy kiskorú nevén lévő ingatlan eladásához mindig szükség van hivatalos értékbecslésre. Ennek hiányában az ingatlan egész egyszerűen nem értékesíthető. Ilyenkor a gyámhatóság is bekapcsolódik az ügyletbe, ennek pedig egy célja van: a kiskorú érdekeinek minél inkább figyelem előtt tartása, tehát annak elérése, hogy ő semmiképpen ne szenvedhessen hátrányt az ingatlan eladása miatt.

Forrás: pixabay.com

Abban az esetben is fontos ez a folyamat, amikor a kiskorú nevén lévő ingatlan eladása után egy másik ingatlan kerül megvételre – ilyenkor ugyanis mindenképpen szükség van egy hitelt érdemlő dokumentumra, melyből kiderül, hogy az újonnan vett ingatlan értéke nem kevesebb, mint azé, amelyik eredetileg a kiskorú nevén volt. Természetesen ennek a dokumentumnak hitelesnek kell lennie, olyan szakembertől kell származnia, aki korrekten és felkészülten végzi a munkáját, és neve szerepel a névjegyzékben.

Szintén kötelező az értékbecslés, ha az ingatlan értékesítése hitelre történik. Ebben az esetben a bank küld ki egy értékbecslőt. A banki értékbecslés esetében az értékelő egy úgynevezett hitelbiztosítéki értéket is megállapít. Ez az az érték lesz, melyen a bank – amennyiben a hitelfelvevő nem fizet – értékesíteni tudja majd az ingatlant. Ennek a meghatározását rendelet szabályozza.

Ennek a folyamatnak a díját általában az ügyfél fizeti és a bank rendeli meg a szolgáltatást – de előfordulhat könnyítés is ebben a folyamatban, tehát olyan helyzet, hogy a bank kifizeti ezt a díjat.

A lényeg azonban ugyanaz, legyen az piaci értékelés, vagy banki értékbecslés: olyan szakember kihívása, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik, jól ismeri a piacot, hatékony és valódi segítséget nyújt.

Meg is találta!

Post a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük