Az ügyfélélmény kifejezést nevezhetjük korunk egyik legfelkapottabb fogalmának. Rengeteg területen találkozhatunk vele, és sokféle értelmezést is olvashatunk arra vonatkozóan, hogy mit is jelent. Először tehát kíséreljünk meg definíciót! (tovább…)
Amint azt előző cikkünkben is leírtuk, a rozsdaövezetek bevonása a lakáspiacra új lehetőségeket teremtene – és a piacon is új helyzetet hozna létre.
A kormány május végén elfogadta a rozsdaövezeti területeken új lakások építését megcélzó otthonteremtési programot. Így egyrészt új, megfizethető árú ingatlanok kerülnének a piacra, másfelől pedig az új építőipari beruházások munkahelyeket teremtenének.
A kormány által elfogadott programot még jóvá kell hagynia az országgyűlésnek is.
A program elfogadásával egyidőben változna az építési törvény is – a barnamezős akcióterület fogalom bekerülne a jogszabályba. Ezen kívül pedig érintené az áfatörvényt is, hiszen az újépítésű ingatlanok áfája 5%-ra csökkenne, az ezekre az ingatlanokra vonatkozó bérleti díj áfája pedig 0% lenne, a tervek szerint.
Időbeni lefutás szempontjából meg kell különböztetni az azonnali, illetve a közép-és hosszútávú projekteket. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületen nincs szükség hosszadalmas előkészületre, a munkálatok előkészítés nélkül megkezdődhetnek. Ilyenek például a már részben hasznosított területek, ahol már nincs szükség kármentésre, vagy infrastruktúra fejlesztésére. A közép-és hosszútávon értelmezendő rozsdaövezeti akcióterületen pedig akár még évekig tartó előkészítési munkát követően tudnak majd elkezdődni az építési munkálatok. Ezeken a területeken az építkezés megkezdése előtt lehet bontás, közműrendezés, tulajdonrendezés, infrastruktúra fejlesztés is.
A program egyfelől célzottan a főváros megfelelő kerületeiről szól, másfelől pedig vidéki városok bevonásával is számol.
Budapesten az első etapban a III., IX., XI., XIII. kerület esne bele ebbe a programba.
Forrás: Pixabay.com
És mi a helyzet vidéken? Ha a vidéki nagyvárosok újépítésű ingatlanjait nézzük, akkor egyfelől nagyon magas árakat, másfelől pedig drasztikusan csökkenő lakásépítési kedvet találunk 2020 első felének végén. A koronavírus járvány itt a lehető legrosszabbkor jött, hiszen ezzel, és a kedvezményes áfa tavalyi kivezetésével együtt sajnos az lett az eredmény, hogy mintegy 64 százalékkal csökkent az első negyedévben az új építésű társasházakra kiadott engedélyek száma a vidéki városokban. De a lakásépítési kedv országos szinten is nagyon visszaesett: több, mint 50 %-kal, ami rendkívül nagy arány.
Azt látjuk tehát, hogy ezzel a tervezett jogszabállyal új lendületet kaphatna a lakásépítési kedv a fővárosban és a nagyobb városokban is.
A pontos helyszínekről még nem esett eddig szó, de várhatóan a megyei jogú városok kapnának lehetőséget arra, hogy ezekben az övezetekben újra fellendülhessen a drasztikusan lecsökkent lakásépítési kedv. Egyes elemzők szerint ez a megoldás lehet a vidéki nagyvárosok egyetlen reális esélye a közeljövőben a lakásépítési piacon.
Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy az építőipar fellendülése és a megfizethető árú ingatlanok piacon való megjelenése mellett fontos hatás lenne az is, hogy ezeknek a területeknek az újra bevonása az infrastruktúrába, kármentesítve, a kor környezetvédelmi elvárásainak megfelelve, pozitív hatással lehetne olyan vidékekre, amelyek ebből a szempontból igencsak hátrányban voltak. Ez a hatás – hosszú távon – biztos, hogy a legfontosabb az összes közül. Hiszen ezeket a területeket általában úgy alakították és építették, hogy sajnos a környezetvédelemre a legkevésbé sem figyeltek. Az új lehetőség tehát, hogy visszakerüljenek egy olyan helyzetbe, amikor újra fontosak lesznek, mint lakóhely – soha vissza nem térő alkalomnak tűnik.
Kíváncsian várjuk a jogszabály elfogadását, és a fejleményeket a rozsdaövezetek kapcsán.
Újra előtérbe kerültek a rozsdaövezetek az ingatlanpiacon. A hírek szerint a tavaly kifutott 5 %-os, kedvezményes lakásépítési áfát újra bevezetnék, de csak úgynevezett rozsdaövezetekben való lakásépítésekhez, az ezekkel rendelkező budapesti kerületekben. Ennek az intézkedésnek kedvező hatása lehet a budapesti lakáspiacra, a bővülő kínálat egészségesebb versenyt eredményezhet, és az árak is lejjebb mehetnek. A fővároson kívül az elemzők szerint a nagyobb vidéki városok is profitálhatnak ebből az új szabályozásból. Lássuk a lakáspiac helyzetét a rozsdaövezetekben! (tovább…)
Lassan enyhülnek a korlátozó intézkedések, talán túl vagyunk az első járvány nehezén. Sok szektorban, ágazatban az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb teendő – most az, hogy felmérjék a koronavírus járvány és a karantén időszak okozta károkat és kieséseket. (tovább…)
Nemrégiben írtunk egy cikket, amely a generációk ingatlanpiaci viselkedésével foglalkozik – a koronavírus helyzettel súlyosbítva a kérdéskört. A baby boomer-ek generációjával foglalkoztunk, és érintettük a fiatalabb generációkat is ebben az új helyzetben. Úgy érezzük azonban, hogy ez a téma megkíván egy alaposabb körbejárást is: a mai cikkünkben erre teszünk kísérletet. (tovább…)
