Az ötrészes minisorozatban az ingatlanokkal, ingatlanszakmával kapcsolatos értelmezésekkel foglalkozom ABC sorrendben. A negyedik részben szó lesz: lakástulajdon, műszaki avultság, öröklés, széljegy
L – Lakástulajdon
Lakástulajdonnak minősül:
1. lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel
2. az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten található lakóház, a hozzá tartozó kivett területtel együtt.
Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri.
Nem minősül lakástulajdonnak:
1. a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá
2. az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak
M – Műszaki avultság
A teljesen kész, az új, vagy a számított újra előállítási értékéhez képest %-os arányban határozza meg azokat a körülményeket, amelyek miatt szükséges csökkentést alkalmazni, a teljeset 100 %-osnak számítva
város
Ö – Öröklés
Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján – az alábbi sorrendben – az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek.
Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó(k) öröklik, a házastárs pedig – özvegyi joga alapján – holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!)
Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték – így a hagyatékba tartozó ingatlan – jogi sorsát rendezni.
S – Széljegy
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.
Az első részben – adásvételtől az értékcsökkenésig
A második részben – fajlagos forgalmi értéktől a haszonélvezeti, használati értékig
A harmadik részben – haszonélvezeti jogtól a köteles részre jogosultakig
A negyedikben részben – lakástulajdontól a széljegyig
Az ötödik részben – telki szolgalomtól a visszterhes vagyonátruházási illetékig
