Az ötrészes minisorozatban az ingatlanokkal, ingatlanszakmával kapcsolatos értelmezésekkel foglalkozom ABC sorrendben. A harmadik részben szó lesz: ingatlan haszonélvezeti és használati joga, ingatlan, ingó dolgok, jelzálogjog, kiszabás, köteles rész, köteles részre jogosultak

 
I – Ingatlan haszonélvezeti és használati joga, ingatlan, ingó dolgok
Ingatlan haszonélvezeti és használati joga
Ha a vagyonszerzéssel egyidejűleg haszonélvezetet vagy használatot is alapítanak az ingatlanon, akkor a vevő tulajdonjogán túlmenően valaki másnak is lesz valamilyen joga azon. Ez a jog vagyoni értékkel bír (vagyis úgynevezett vagyoni értékű jog), és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. Emiatt az értékcsökkenés miatt a tulajdonszerzőnek csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie, vagyis a forgalmi értékből le kell vonni a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat értékét. A haszonélvező, használó a haszonélvezet, használat e számított értéke után fizet – a szerzés jogcímének megfelelő – vagyonszerzési illetéket. Ezt a csökkentett illetékalapot kell figyelembe venni akkor is, ha
1. az ingatlant úgy idegenítik el, hogy azon az elidegenítést megelőzően már fennálló haszonélvezet, használat fennmarad (feltéve, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetről, illetve használatról van szó); 3
2. az ingatlan elidegenítése során az ingatlanra vonatkozóan az átruházó személy haszonélvezeti, használati joga fennmarad (ez utóbbi esetben a haszonélvezet fenntartása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes);
3. a haszonélvező vagy használó maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát
Ingatlan
Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a PTK. a földről, telekről és az épületről, beszél.
Ingó dolgok
Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők.
J – Jelzálogjog
Jelzálogjog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
K – Kiszabás, köteles rész, köteles részre jogosultak
Kiszabás
Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket).
Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.
Kapcsolódó kép
Köteles rész
A Köteles rész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta
Köteles részre jogosultak
Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna.
Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő köteles része a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, köteles-részül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.
 
Az első részben – adásvételtől az értékcsökkenésig
A második részben – fajlagos forgalmi értéktől a haszonélvezeti, használati értékig
A harmadik részben – haszonélvezeti jogtól a köteles részre jogosultakig
A negyedikben részben – lakástulajdontól a széljegyig
Az ötödik részben – telki szolgalomtól a visszterhes vagyonátruházási illetékig