Tíz évvel a gazdasági válság begyűrűzése után mintha felednénk a hitelfelvétel kockázatait. A lakosság körében a bankok kedvezőbb hitelkonstrukcióinak és egyéb körülményeknek köszönhetően visszatért a 2008-ban látott hitelfelvételi hajlandóság. Sokat és pozitív irányban változott a hitelfelvétel szükségességének megítélése. Akit kevésbé volt érintett a devizahitelek idején, az most forintban szívesebben adósodik el.
A legfőbb változások 2008-hoz képest a hitelképességet meghatározó legfontosabb tényezők szerint:
1. Az új hitelfelvétel változása összesen -26%. A szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége elmarad 2008-tól, a személyi kölcsön és lakáshitel mértéke pedig már elérte a korábbi szintet.
- lakáshitel +2%
- szabad felhasználású hitel -90%
- személyi kölcsön +45%
2. Lakosság eladósodottsága -29% (hitel/megtakarítás). A hitelfelvétel összege csökkent, a megtakarítások összege jelentősen nőtt.
- hitelállomány -25%
- megtakarítások 62%
3. A nettó jövedelem 78%-kal nőtt. A 2008-as 121 eFt-ról 215 eFt-ra változott.
4. A munkanélküliség 4%-kal csökkent, vagyis 7,8%-ról 3,8%-ra csökkent!
5. A reál (infláció feletti) ingatlanárak 9%-kal nőttek, melyből Budapest részesedése a legnagyobb, a vidék negatívan teljesít.
- Budapest +43%
- vidéki városok +1%
- községek -13%
6. Hitelek THM mutatója
- lakáshitelek
- változó kamatozás 7%-ról 2,7%-ra
- 10 évig fix kamatozás most 4,8%
- végig fix kamatozás most 6%
- személyi kölcsönök 24%-ról 11%-ra változtak.
Pozitív irányban mozdult el tehát az eladósodottság és a hitelképesség a lakosság körében. Az EU-s átlag 43%, vagyis a magyar lakosság eladósodottsága az átlag alatt van. A gazdasági környezet jelentősen változott, ami növeli a hitelfelvételi kedvet, ugyanakkor óvatosabbak lettünk és még emlékszünk a recesszió időszakára, amikor dupláztunk, tripláztunk a törlesztőrészletekkel.
A fővárosban az ingatlanárak emelkedése miatt a hitelfelvétel problémát okozhat. Ugyanakkor az országos átlag kedvezőbb és a vidéken élők helyzete javult azzal, hogy ott az ingatlanárak nem érnek az égig.
Az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány miatt a nagyobb beruházások csúsznak vagy elmaradnak. A tulajdonosok inkább felújítják a vásárolt ingatlant, függetlenül attól, hogy az fajlagosan drágább az új építésnél.
Az MNB korlátozta a hitelfelvételi lehetőségeket jövedelem és fedezet szempontjából is. Ennek következtében a jobban átlátható, kiszámíthatóbb, hosszabb távú, fix kamatozású hitelek előtérbe kerültek.
Összességében elmondható, hogy az eladósodottság mértéke és a hitelképesség sokat és pozitívan változott 2008-óta. Budapesten továbbra is emelkednek az árak, ami a hitelfelvételnél okozhat gondot. Vidéken jobb a helyzet, ugyanakkor a szakemberhiány visszavetheti a fejlődést.