Magánemberként eladó házat, lakást sokan, sokféle képpen hirdetnek. Internetes portálokon, heti vagy napilapokban tesszük közzé: Eladó a kecó! A képekkel megfelelően bemutatott, jól megírt szöveggel rendelkező, kellően tájékoztató és árban is jól behatárolt ingatlant többnyire 6 hónapon belül el lehet adni. Az ár meghatározása nem is olyan egyszerű feladat. Ha van rá mód, érdemes értékbecslő szakember véleményét kikérni. Most azoknak segítenék, akik nem engedhetik meg ezt maguknak, önállóan próbálják meg eladni az ingatlant!
Ha nem vesszük túl szigorúan, a telefonnal készített fotók, a tollal rajzolt alaprajz és a laikusként megfogalmazott szöveg éppúgy alkalmasak egy ingatlan bemutatására, mintha azt ingatlanos készítette volna. Az ingatlanforgalmi értékbecslés valamelyest hasonlít egy hirdetésre, de lényegesen részletesebb, tagoltabb.
Mint egy hirdetés
Nézzük meg a dolgot ebből a szemszögből is. A hirdetés egyik sarkalatos pontja az irányár meghatározása. Mennyiért hirdetjük meg az ingatlant? Irányárat vagy fix árat adunk meg? Gondolatban még az is megformálódik bennünk, mennyi a legutolsó ár, amiért még hajlandók vagyunk átadni az ingatlant.
Kezdjük az ingatlan földhivatali nyilvántartásával
A földhivatalnál tartják nyilván az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Az ingatlan nyilvántartás mindenki számára nyilvános, így bárki megtekintheti egy adott ingatlan adatait. Ezeket az aktuális tulajdoni lap és térképmásolat beszerzésével ismerhetjük meg. Megsúgom, az ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők évi két alkalommal ingyenesen lekérhetik bármely ingatlan nem hitelesített tulajdoni lapjának adatait. Érdemes ezt kihasználni, mert egy papír alapú szemle vagy teljes tulajdoni lap 6250 Ft-ba kerül. A térképmásolaton nem spórolhatunk, díja 3000 Ft.
A tulajdoni lapon legfelül a kibocsátó megnevezésén túl az ingatlan címét és ha van, a széljegyet látjuk. Az I. részből kiderül az ingatlan megnevezése és a területe m2-ben. Telkes ingatlanok esetében a teljes telek mérete, társasházi ingatlanoknál a szobaszám és alapterület látható. A II. rész tartalmazza a tulajdonos(ok) adatait. A III. rész az ingatlannal kapcsolatos terheket rögzíti (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, szolgalmak, haszonélvezet és a többi.). Ha széljegyet is látunk, az azt jelenti, hogy ingatlanunkkal kapcsolatban valamilyen kérelem érkezett a földhivatalhoz, valamilyen eljárás van folyamatban. A tulajdoni lap adatok közül hirdetésünkben érdemes megemlíteni az alapterületet. Ez vevőnk számára és az irányár meghatározásában is fontos szerepet játszhat.
A térképmásolat társasházi vagy szövetkezeti lakások esetében nem különösebben lényeges. Amennyiben azonban házas ingatlannal rendelkezünk, a térképen látható információk nagyon is fontosak lehetnek. Magyarországon a térképek mindegyike Északra tájolt. A térképmásolaton középtájt találjuk meg az érintett telket. Látható a formája, környezete, az ott található épületek és építmények láthatók. Az épületek feltüntetése sajnos jellemzően tulajdonosi hibából eredően nem fedi a valóságot. Sajnos adásvételnél az ügyvédek zöme nem fordít kellő figyelmet a térképmásolatra. Ez elsősorban finanszírozott ingatlanok esetében jelenthet gondot. Az ingatlanok jogilag rendezetlenségéről részletesebben korábban már írtam egy cikket.
A cikk hamarosan folytatódik az alaprajz fontosságáról, a bemutató fotókkal!
Van véleményed a cikkről? Hozzászólnál? Oszd meg velem!