Régóta nem titok, hogy a 2016-ban 5%-ra csökkentett lakásáfa 2020-ra visszanyeri régi „fényét”, és ismét 27%-os „pompában” fog tündökölni.
Bruttó? Nettó?
Sarkalatos kérdés, hogy azon projektek megnövekedett áfa terhét – melyek 2020-ra nem fejeződnek be – a vásárló, avagy a kivitelező fizeti-e. A lakásépítési szerződések zömében az építés nettó árával (nettó vételár + áfa) szerződnek a vállalkozók. Ez nem véletlen, hiszen a fejlesztő, kivitelező nem irgalmas szamaritánus, aki magára vállalja egy esetleges áfaemelkedés kockázatát – lásd jelen eset. Viszont az sem ideális, ha a vevő a megugró áfa miatt nem tud fizetni…
A közel szerkezetkész állapot
Sokan dühönghetnek azok is, akik azt remélték, 2020-ra a gyerek már telefirkálja az új lakásban a falat, viszont a komoly mértékű munkaerőhiány miatt ez a firkálás olyannyira eltolódhat, hogy megnősül az a „gyerek”, mire beköltöznek…
Ki gondolná, hogy akkora a hiány kétkezi munkásból és építőipari szakemberből, hogy 2018 elejére a folyamatban lévő lakásprojekteknek 80%-a már csúszásba kerül? Ez a helyzet pedig úgy tűnik nem csak, hogy nem stagnál, hanem romlik, hiszen a folyamatban lévő építkezéseket mindenki szeretné majd a határidő előtt befejezni, vagyis a kereslet még jobban túlnő a kínálaton. (Legalábbis egy darabig, hiszen az építkezések robbanásszerű növekedése alaposan lecsökkenhet…)
Az is benne van a pakliban, hogy az építési láz számtalan (hozzávetőlegesen a fejlesztők fele!) szakmailag kifogásolható kalandort csábított arra, hogy az építőipari piacra lépjen egyéb területről átnyergelve – gyors profitot remélve. Ez minőségileg, erkölcsileg is kifogásolható, ráadásul hátráltathatja az amúgy is beragadt munkafolyamatokat.
A lakásáfa újbóli megemelése előreláthatólag nem csak az új építésű, hanem a használt lakás árakat is növelni fogja, hiszen a jelentős áfanövekedés húzós többletköltséget eredményez – sokakat visszavethet az új építésű ingatlanszerzéstől.
A kormány építési támogatását (CSOK) sem tudja mindenki igénybe venni, főleg, ha kénytelen lejjebb adni és olcsóbb, használt lakásra beruházni a megálmodott vadiúj helyett.
Építés közben …
Figyeljünk a szerződésre!
Az áfacsökkentés idején azok, akinek a szerződésében az szerepelt, hogy az áfa mértékének bármely változása esetén a bruttó árral számoljunk rosszul jártak, hiszen ők kénytelenek voltak kifizetni a magasabb árával terhelt díjakat. Megfordult a kocka, hiszen most azok járnak jobban, akik a cikk elején említett nettó áfás összeggel szerződtek, hiszen így 2020-ban is a jelenlegi 5%-os áfával számolhatnak.
Jobb, ha 2019-ben letudjuk a kifizetést
Kőbe vésett dolog, hogy az egyes részteljesítések ellenértékét mindig a teljesítéskor élő áfaértékkel kell számolni – akinek az ütemezés szerint átcsúszik a projekt a megemelt áfa korszakára, sokat veszíthet.
Ha a futó, új építésű lakásszerződések utolsó vételárrészének törlesztése 2020-ra marad, próbáljuk a szerződést módosítani, hogy a megemelt áfa színre lépése előtt letudjuk a kifizetést. Tehát: aki új építésű ingatlanban „utazik”, 2019. december 31-ig tegyen arról, hogy megtörténjen a tulajdonjog-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(Fontos, hogy a lakóingatlannak szerkezetkész állapotúnak kell lennie!)
