A régi területmértékek ma is előkerülnek ingatlanhirdetésekben, családi beszélgetésekben és örökölt iratokban. De hány négyzetméter egy négyszögöl, mekkora egy hold, és miért fontos tisztázni ezeket telekvásárlás előtt? Átváltási táblázattal és gyakorlati példákkal segítünk eligazodni. Nézzük meg, mit jelentenek a leggyakoribb elnevezések, és hol érdemes különösen figyelni!
Mennyi egy négyszögöl?
Egy négyszögöl megközelítőleg 3,59665 négyzetméter. Fejben számolva a 3,6-os szorzó is jól használható, ha csak a terület nagyságrendjére vagyunk kíváncsiak.
A négyszögöl egy olyan négyzet területe, amelynek mindkét oldala egy öl, vagyis megközelítőleg 1,896 méter hosszú. Innen származik az elnevezés is.
Néhány gyakori telekméret átszámítva:
| Terület négyszögölben | Terület négyzetméterben, kerekítve |
|---|---|
| 100 négyszögöl | 360 m² |
| 200 négyszögöl | 719 m² |
| 300 négyszögöl | 1 079 m² |
| 400 négyszögöl | 1 439 m² |
| 500 négyszögöl | 1 798 m² |
| 800 négyszögöl | 2 877 m² |
A „háromszáz négyszögöles kert” tehát közel 1080 négyzetmétert jelent. Ez már egészen más képet ad, mint ha valaki tévedésből háromszáz négyzetméterre gondolna.
Visszafelé az átváltás osztással történik: egy 1000 m²-es telek megközelítőleg 278 négyszögöl.
A holdnál mindig kérdezzünk vissza!
A „hold” elnevezés többféle területmértéket is takarhat. A két gyakran emlegetett változat a kataszteri hold és a magyar hold.
| Megnevezés | Négyszögöl | Négyzetméter, kerekítve |
|---|---|---|
| 1 kataszteri hold | 1 600 | 5 755 m² |
| 1 magyar hold, az 1200 négyszögöles változat szerint | 1 200 | 4 316 m² |
A kétféle hold között közel 1439 négyzetméter a különbség. Ez önmagában egy nagyobb lakótelek területe is lehet.
Ha valaki azt mondja, hogy két hold földet szeretne eladni, az kataszteri holdban körülbelül 11 509 m², magyar holdban viszont csak 8632 m². Ilyenkor az első kérdés az legyen: pontosan milyen holdról beszélünk?
Régi iratoknál a dokumentum keletkezési ideje és helye is számíthat, mert történetileg más holdváltozatok is léteztek. Az önmagában szereplő „hold” megnevezésből ezért nem érdemes biztos következtetést levonni.
Ár és hektár: könnyebb velük számolni
Az ár és a hektár a méteralapú rendszerhez tartozik. Bár az ár elnevezést ritkábban halljuk, átváltásuk egyszerű:
-
1 ár = 100 m²
-
1 hektár = 100 ár = 10 000 m²
Egy 10 × 10 méteres négyzet területe egy ár, egy 100 × 100 méteres négyzeté pedig egy hektár. Ez természetesen csak szemléltetés: egy hosszú, keskeny vagy szabálytalan alakú földrészlet ugyanúgy lehet egyhektáros.
Egy 1500 m²-es kert tehát 15 ár, egy 25 000 m²-es földterület pedig 2,5 hektár.
A hektárt a holddal sem szabad összekeverni: egy hektár megközelítőleg 1,74 kataszteri holdnak felel meg.
És mekkora egy acre?
Külföldi ingatlanhirdetésekben, különösen angol nyelvterületen, az acre elnevezéssel is találkozhatunk.
Egy acre megközelítőleg 4046,86 m², vagyis 0,405 hektár. Két acre tehát körülbelül 8094 négyzetméteres területet jelent. Nem azonos sem a hektárral, sem a magyar vagy a kataszteri holddal.
Miért fontos mindez az ingatlan értékénél?
Értékbecslőként a terület nagyságát az egyik alapadatnak tekintem. Ha ez hibás, az összehasonlítás és a fajlagos ár számítása is félrevezető lehet.
Vegyünk egy egyszerű példát: egy 400 négyszögöles telket 20 millió forintért kínálnak. A területe megközelítőleg 1439 m², így a kínálati ár nagyjából 13 900 Ft/m². Ha valaki tévesen 400 m²-rel számolna, 50 000 Ft/m² adódna. Ugyanaz a hirdetés, mégis teljesen eltérő következtetés.
A helyes átváltás azonban csak az első lépés. Két azonos területű telek értéke között is jelentős különbség lehet az elhelyezkedés, az alak, a megközelíthetőség, a közművek vagy a hasznosítási lehetőségek miatt. A kétszer akkora telek ezért nem feltétlenül ér kétszer annyit.
Mit ellenőrizzünk vásárlás előtt?
Ha egy hirdetésben vagy régi iratban négyszögöl, esetleg hold szerepel, először váltsuk át négyzetméterre. Ezután vessük össze az eredményt a tulajdoni lap területadatával, és nézzük meg a térképmásolatot is.
A kerítés helye, a ténylegesen használt terület és a nyilvántartott telekhatár egyezőségét önmagában egy átváltás nem igazolja. Ha ezek között eltérés gyanúja merül fel, azt külön kell tisztázni, szükség esetén földmérő bevonásával.
A régi területkifejezéseket érdemes ismerni, de ingatlanügyben mindig tisztázott, négyzetméterben vagy hektárban megadott adatokból induljunk ki. Így az eladó és a vevő is ugyanarról a területről beszél.
Lippai Zsolt – ingatlanértékbecslő
