Az ötrészes minisorozatban az ingatlanokkal, ingatlanszakmával kapcsolatos értelmezésekkel foglalkozom ABC sorrendben. A második részben a következőkről lesz szó: fajlagos forgalmi érték, fajlagos műszaki érték, forgalmi viszonyok változásának hatása, foglaló, hagyaték, hasznos alapterület, haszonélvezet, haszonélvezeti, használati érték
F – fajlagos forgalmi érték, fajlagos műszaki érték, forgalmi viszonyok változásának hatása, foglaló
Fajlagos forgalmi érték
A műszaki paraméterekre alapozott, egységre (pl. egy négyzetméterre) vonatkozó megállapítás, amelyhez az erkölcsi avulás és a forgalmi viszonyok változásának ráhatása következtében kialakítható egy természetes számmal kifejezhető összeg.
Fajlagos műszaki érték
Az újra előállítás fajlagos költsége, valamint és a műszaki állapot szerinti negatív hatások levonása után kialakult aktuális állapot minősítése, amely a fizikai hibákat, avultságot, az életkorhoz képest kisebbnagyobb elhasználódást (vagy állapotjavítást) magában foglaló tényadat, százalékos arányban. Forgalmi viszonyok változásának hatása Az értékbecslés szempontjából legfontosabb tényező, amely kifejezi, hogy az adott környéken, környezetben változtak-e az értékesítés feltételei? Meg kell vizsgálni, hogy a konkrét ingatlan-típusra vonatkozó keresleti-kínálati viszonyok hatása miképpen érződik a szabadpiacon, a vásárlóerő mennyiségében és minőségében milyen átalakulások, átrendeződések történtek, az értékesíthetőség esélyei hogyan valószínűsíthetők. Itt célszerű részletesen kitérni arra is, hogy maga az ingatlan milyen funkciót tölt be, milyen tevékenység folyik benne, ennek van-e piacai, a foglalkoztatás öncélú vagy haszonteremtől.
Foglaló
Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)
H- hagyaték, hasznos alapterület, haszonélvezet, haszonélvezeti, használati érték
Hagyaték
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek.
Hasznos alapterület
Amely magában foglalja az összes helyiségek tételes és pontos felsorolását, a belső tereket határoló falak között mért távolsági értékek alapján számított négyzetmétert. Az OTÉK szerint a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
Használat
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.
Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti.Haszonélvezeti, használati érték. Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni.
A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.
Az első részben – adásvételtől az értékcsökkenésig
A második részben – fajlagos forgalmi értéktől a haszonélvezeti, használati értékig
A harmadik részben – haszonélvezeti jogtól a köteles részre jogosultakig
A negyedikben részben – lakástulajdontól a széljegyig
Az ötödik részben – telki szolgalomtól a visszterhes vagyonátruházási illetékig
