A haszonélvezeti jog forintosítható, értéke van!

2019.12.20. | forgalmi érték, ingatlanjog, tulajdoni lap

Miközben egyre magasabb áron lehet termőföldhöz jutni, gyümölcsös és erdő, szántó és legelő között óriási árkülönbségek vannak az ország különböző pontjain. Lássuk, hol olcsóbb most egy vidéki telek, milyen árakkal és árkülönbségekkel indult az év?

Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvend a vidéki telekvásárlás. Egyeseknek a pandémia hozta meg a kedvét a vidékre költözéshez, mások csupán új életet szeretnének kezdeni vidéken. Nem mindegy azonban, hogy milyen művelési ág alá tartozó földről van szó!

2020-ban jelentősen nőttek a telekárak az országban. A legnagyobb mértékben a szántóföldek ára emelkedett (1,85 millió forint/hektár), ezt követték az erdős területek, majd a gyümölcsösök, rétek és legelők. Érdekes, hogy termőföldek tekintetében a szőlők ára a legalacsonyabb, sőt! A szőlők értéke évről-évre csökken.

 

Hol a legolcsóbb a termőföld az országban?

2020-ban az is előfordult, hogy egy termőföldet az ország egyik részén hatszor annyiért kínáltak, mint az ország másik pontján. A Közép-Dunántúlon egy hektár szőlőt 3 millió forint körül lehetett megvásárolni, míg Közép-Magyarországon alig több, mint félmillió forintért kínáltak egy hasonló területet.

Az erdők és a gyümölcsösök Magyarország közepén a legdrágábbak. Észak-Magyarországon hektáronként már 621 ezer forintért vásárolhatunk erdős területet, míg a gyümölcsösök az ország északi részén és a Dél-Alföldön fele annyiba kerülnek, mint Közép-Magyarországon.

A szántóföldek ára folyamatosan növekedik. 2020-ban Észak-Magyarországon lehetett a legolcsóbban hozzájutni egy szántóföldhöz, itt egymillió forintért már egy hektárnyi területet kaphattunk, míg az Alföldön szinte a duplájába került egy ugyanekkora méretű földterület.

Hobbi kertészkedéshez sokan a külterületen próbálnak új életet kezdeni. A legolcsóbb külterületi telkek az ország keleti részében találhatók, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pl. egy 1000-1500 négyzetméteres termőföld már alig több, mint egymillió forintért elérhető.

 

Hol érdemes földterületet venni, milyen a jó termőföld?

Az, hogy a föld hol jó minőségű, az attól is függ, hogy mire szeretnénk használni. Más talajigénye van az egyik növénynek és más a másiknak. Kezdők számára egy kb. 1000 négyzetméteres külterület már elegendő arra, hogy saját háztartása számára megtermelje a zöldségeket és gyümölcsfákat ültessen, de a helyi önkormányzatok még a külterületeken is szabályozzák, hogy mit lehet ültetni a kertben és mit nem.

Létezik barna föld, fekete föld és erdei föld és a sor itt messze nem ér véget! A föld minősége függ a domborzattól és természetesen az időjárástól, nem utolsó sorban pedig a víz viszonyoktól. A jó termőföldet hivatalosan ún. “Aranykorona” besorolással minősítik, ami fel van tüntetve a tulajdoni lapon. Minél nagyobb az Aranykorona értéke, annál jobb minőségű a termőföld. 25 aranykorona felett kiváló minőségű földről van szó, 17 aranykorona alatt pedig gyenge minőségű földről beszélünk. Ez az érték olyan a termőföld esetében, mint a “hasznos alapterület” a lakóingatlanoknál.

Eladásra kínált telek esetén kérje értékbecslő segítségét, vásárlás előtt tájékozódjon a telek földjének termékenységéről, hiszen a termelés akkor a leggyümölcsözőbb, ugyanakkor a leggazdaságosabb, ha a tervezett növények igényeinek megfelelő földterületen tesszük azt!

4 hozzászólás

  1. Andrea

    Tisztelt Uram!
    Oroklessel kapcsolatban érdeklődöm
    Idén áprilisban lesz 20 éve, hogy édesapám 60 evesenelhunyt. Majdnem 10 évig élt házasságban második feleségével, aki akkor 50 éves volt
    Édesapám halálakor a családi hazukbol az apai részt megörököltem a hugommal, a fele pedig az ozvegyé, plusz az ő haszonélvezete is az övé.
    Azóta egy két évig még jártunk össze, de pár éve csak ünnepeken írunk egymásnak, facebookon, az özvegy akkor sem nagyon fogadott el minket, mikor még édesapám élt.
    Eddig nem kértünk a hugommal semmit, tudomásul vettük, hogy élete végéig ez így lesz.
    Az özvegy édes gyermeke viszont rendszeresen jár oda, sőt, az ozvegynek van párja, azt nem tudom, hogy ott lakik v sem, de képen láttam, hogy nincs egyedül.
    Ő kényelmesen elvan a lakásban, onnan semmit nem hoztunk el, kapja édesapám özvegyi nyugdíjat is.
    Az én gyermekeim most indulnak saját életüket egyengetni, szeretnék segíteni nekik. Három gyermekem van, nem tudunk mindnek lakást biztosítani, de pénzben segítenek nekik.
    Mivel engem nem köt ahhoz a házhoz semmi, sosem laktam benne, azt a házasság kötésűk idején vette édesapám, csak sajnos fele részt a feleségére iratta. Állítólag nem volt végrendelet, tehát a jogos rész járna nekünk.
    Milyen módon tudnék a részemhez jutni? Én is elmúltam 53 éves, az özvegy 71, jobb egészségben, mint én, persze nem kívánom hogy ne így legyen, de szeretnék a részemhez hozzá jutni, ki tudja, meddig tehetem. A gyerekeimet most szeretném támogatni.
    Esküvő, közös otthon megteremtesehez szeretnék segíteni, legalább egy kus induló összeggel.
    Elnézést a hosszú sorokért.
    Várom mielőbbi szíves válaszát.
    Üdvözlettel
    V. Andrea
    .

    Válasz
  2. Lippai Zsolt

    Kedves Andrea! Köszönöm, hogy megtisztelt kérdésével. A jogi részletek miatt Dr. Dániel Balázs ügyvéd kollégám fogja tájékoztatni.

    Válasz
  3. Solyom István Józsefné

    Tisztelt Ügyvéd Úr!
    Özvegyi joggal kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
    Lakásunk 1/3-1/3-1/3 részben férjem, lányom és az én tulajdonomban volt férjem tavaly novemberi haláláig. Férjem korábbi kapcsolatából van egy lánya. A hagyatéki eljárás lezárult, a törvényes öröklési rendnek megfelelően az ő 1/3 tulajdonát lánya örökölte az én özvegyi haszonélvezetemmel. Ezt a lakást el szeretném adni, mivel fenntartása anyagilag megterhelő számomra. Az eladás ellen az örökösnek nincs kifogása, bár ő nem szorgalmazza azt. ( Egyikünk sem tudja a másikat kifizetni, a lakás Budapesten van, ő Zalában lakik.)
    Kérdésem: ebben az esetben hogyan működik az özvegyi haszonélvezet megváltása? A leány részéből kell-e neki megváltást fizetni vagy sem? A megváltás alapja a hagyatékban megállapított érték, vagy az eladási ár?
    Kérem szíveskedjen felvilágosítani engem ebben a kérdésben.
    Válaszát előre is köszönöm:
    S. Istvánné
    Budapest

    Válasz
    • Lippai Zsolt

      Tisztelt S. Istvánné!
      A haszonélvezeti jog értékét a tulajdon értékéből le kell vonni. Ennek értékét az Illetéktörvényben (1990. évi XCIII. törvény) meghatározott számítási módszer alapján kell meghatározni és az adásvételi szerződésben is fel kell tüntetni. Az illeték alapja a tényleges eladási ár lesz.
      Tisztelettel:
      Dr. Dániel Balázs ügyvéd

      Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hasonló bejegyzések

Banki értékbecslés és piaci értékelés: mi a különbség?

Banki értékbecslés és piaci értékelés: mi a különbség?

Mert különbség bizony van: ez a két dolog ugyanis nem ugyanaz. Az első és egyik legfontosabb különbség mindjárt az, hogy mikor is történik a két folyamat. Ha adásvételben gondolkodunk, a banki értékbecslés a szerződés aláírása után történik, addig a piaci értékelés...

A legfontosabb tudnivalók az értékbecslésről – 1. rész

A legfontosabb tudnivalók az értékbecslésről – 1. rész

Ha banki hitelt szeretnénk felvenni, nagyon fontos lépés, hogy fel kell becsültetnünk azt az ingatlant, ami a fedezetet nyújtja. A tapasztalat azt mutatja, hogy az értékbecslés folyamata nem mindig sikeres – ilyenkor persze meg kell ismételni, magát az értékbecslőt is...

Lippai Zsolt EV.

7342 Mágocs, Ady Endre utca 79/E.

Telefonszám

+36 30 250 6996

E-mail

lippai.zsolt@grandeingatlan.hu