Késik, nem veszi fel a telefont, nem értem mit beszél, nem küldi a szerződést. Valószínűleg mindannyian találkoztunk már ilyen, és ezekhez erősen hasonló helyzetekkel. Vagy olyannal, aki mesélt ilyesmiről – az ingatlanosokkal kapcsolatban.
Természetesen nem gondolom, hogy minden részletre kiterjedő cikket kellene írni erről a témáról – aztán persze lehet, hogy igen. Az viszont biztos, hogy elég sok vélemény születik meg és kerül napvilágra az ingatlanosokról. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen emberekkel foglalkoznak, ráadásul érzékeny tranzakciókat segítenek – vagy éppen kevéssé mozdítanak előre.
Azt látnunk kell, hogy igencsak máshogy illeszkedik be a mi kultúránkba ez a szakma, mint mondjuk az Egyesült Államokban – hogy csak egy példát említsek. Jó néhány országban ugyanis az ingatlanos ugyanúgy egy megbecsült tanácsadó egy család vagy egy ember életében, mint adott esetben egy biztosítási ügynök, vagy egy hitelügyintéző. Nem az a modell, hogy ha el akarom adni a lakásomat, akkor először megpróbálom ügyesen megoldani egyedül – aztán ha nem megy, akkor az első szembe jövő ingatlanost megbízni. Aki persze, lehet, hogy nem a legjobb lesz – legalábbis elképzelhető, hogy nem fog megfelelni az elvárásoknak.
Mi a bajuk az embereknek az ingatlanosokkal?
Lássunk néhány jellemző panaszt, ha ingatlanosokról van szó!
- „Nem érem el, és ha elérem, akkor sem a kérdéseimre válaszol.”
Az üzleti kapcsolatok egyik legégetőbb pontja ez, és úgy látszik, ez alól ez a szakma sem kivétel. Nem értik egymást a felek, vagy félreértik, ráadásul az ingatlanos nem érhető el, vagy nem hívja vissza az ügyfelet. Nem profi hozzáállás, lássuk be. Az is előfordulhat, hogy hozzá nem értésből, vagy adott esetben más megfontolásból nem minket képvisel. Érdemes erre odafigyelni, alaposan elolvasni a szerződést, amit kötünk!
- „Mindig rohan.”
Egy másik alapprobléma, amikor az ingatlanos azt érzékelteti az ügyféllel, hogy nincs rá ideje. Egy jó ingatlanos ilyet nem csinál, mert ő pontosan tudja, hogy csak abból tud építkezni, amit az ügyfélkapcsolataiban minőségként ad. Figyeljünk oda erre is, és ha ezzel kapcsolatban rossz érzésünk van – nem árt, ha hallgatunk rá!
- „Csak a jutalék érdekli.”
Nyilván az ingatlanos is pénzből él. Az azonban elvárható, hogy valóban ott legyen, szakmailag hitelesen egy adásvételnél, és ne érezzük azt, hogy kizárólag a jutalékért hajtja az üzletet.
- „Teljesen mást mutat, mint amit keresek./Olyan vevőket hoz, akik nem is ezt keresik.”
Ez az egyik legtipikusabb probléma – sajnos. Ilyenkor érezzük csak igazán, hogy nem volt értelme ingatlanoshoz fordulni. Tegyük fel, mondjuk a harmadik vevőt hozza, aki nem is ebben az árfekvésben keres lakást, vagy mondjuk a negyedik olyan ingatlant mutatja nekünk, amilyenről még véletlenül sem volt szó. Ez megint csak szakmai dilettantizmus, ami elől jobb, ha menekülünk.
Mert vannak jó ingatlanosok. Ez a szakma is, mint mindegyik kis hazánkban – bár kétségtelenül hajlik a szélsőségekre néha – azért általában a javulás felé halad. Mi legalább is ebben bízunk.
Ne adjuk tehát fel! Ne bízzuk az ingatlanunk adásvételét olyanra, akiben nem bízunk meg, vagy aki a fent felsoroltak bármelyikét – esetleg nem is egyet – bemutatja nekünk. Érdemes tájékozódni, érdemes megkérdezni ismerősöket, barátokat, rokonokat. Az ingatlanosokkal tehát nem csak probléma van, hiszen sok mindenben tudnak segíteni.
Addig mindenképpen, amíg nálunk sem lesz egy kicsit „bejáratottabb” egy ingatlanhoz értő szakember tanácsadóként való foglalkoztatása – akár egy egész család életében végig vezetve. Persze, ehhez némi kultúraváltás is kell, nem is beszélve arról, hogy a jó ingatlanosok valóban olyan szakemberek, akik hosszú évtizedekig szakmájuk tudói és elhivatott művelői maradnak. Bízzunk abban, hogy a szakma tisztulási folyamata valódi eredményhez vezet majd.
A cikk megjelenik az ingatlanpress.hu oldalán is!