Eredetileg 1950-ben még becslésként alkották meg a földhöz kapcsolódó értékrendszert. Majd 1900-ban a forintot váltotta az aranykorona, így ezt követően ebben határozzák meg. Az aranykorona (Ak) tulajdon képpen a földminősítési értékszám. Az egységnyi területhez tartozó tiszta jövedelem (termőképesség, fekvés, művelhetőség) mutatója.
Az aranykorona alternatívája a termőhelyi értékszám, amely 1980-ban született meg, de végül nem lépett életbe. A földnyilvántartás továbbra is aranykoronában határozza meg a föld mutatóját.
Aranykoronában fejezték ki a földterületek közötti minőségi különbségeket, majd ez alapján adóztatták meg a tulajdonosokat. Becslőjárások alakultak. A föld értékét a különböző művelési ágakhoz hozadékok, illetve a tiszta jövedelem alapján határozták meg.
Az értékszám kialakulásában a tulajdonszám a talaj termékenységét fejezi ki, 1-100-ig, a termőhelyi értékszám (éghajlati, domborzati, vízviszonyok) a tényezők.
Magyarországon az átlagos termőföld aranykorona értéke 19. Gyenge minőségű a 0-17, jó a 17-25, kiváló a 25 feletti. Az eredeti aranykorona értéket egy holdra kalkulálták. A jelen számítás alapja 1 hektár (ha), vagyis 10.000 m2.
A földhivatal tartja nyilván és vezeti fel a tulajdoni lapokra az aranykoronát két tizedesjegy pontossággal, alkalmazva a kerekítés szabályait. Vagyis ha egy szántó (Sz) 5-ös minőségi osztályba tartozik és értéke 10,35 Ak/ha, területe pedig 12,5487 ha, akkor az aranykorona érték 12,5487 x 10,35 = 129,879045, azaz 129,88 Ak.
A művelési ágak meghatározásának szempontjai:
–a rendszeres földhasznosítási módja
–a természetbeni állapot
Művelési ágak: 1. szántó, 2. rét, 3. legelő, 4.szőlő, 5. kert, 6. gyümölcsös, 7. nádas, 8. erdő és 9. fásított terület