Mindkettő a pénzről szól és többnyire ingatlan vagy jármű adásvételekor kerül szóba. Hasonlóak, a foglaló és az előleg mégis nagyon különböző fogalmak. Mi a közös bennük és mi a különbség.
A foglaló és az előleg egyaránt
a vételár része. Tekinthetjük akár önerőnek is őket, hiszen banki tranzakció esetén először ezt kérik bemutatni. Az adásvétel ha simán megy, az ingatlan tulajdonjoga átkerül eladótól a vevőhöz. Pénzt adtunk át, később kiegészítettük a vételár visszamaradó részével. Talán éppen ezért keveredik sokunk számára a két dolog.
Mindkettőt írásba foglaljuk adásvételi vagy adásvételi előszerződés keretében. Rögzíteni kell, hogy milyen rendeltetéssel kerül átadásra az összeg. Amennyiben a foglalót nem nevesítjük, az a későbbiekben előlegnek minősül. Célszerű rögzíteni, hogy a felek tisztában vannak a jogi következményekkel és az átadott összeget minek tekintik.
A különbség akkor számít igazán, ha az eladó meggondolja az eladási, a vevő a vételi szándékát. Itt lesz izgalmas a dolog! A visszakozás alapvetően anyagi hátrányt fog okozni valamely félnek, ami egy nagyobb értékű vagyontárgy esetén több százezres vagy milliós tételre is rúghat. Biztosíték szükséges arra az esetre, ha az adásvétel mégsem alakul úgy, ahogyan azt eltervezték.
Az előlegnek
tulajdon képpen nincs jogi következménye egyik fél számára sem. A vevő által előlegként átadott összeg akkor is visszajár, ha az adásvétel nem jön létre. Az előleg mértékét a felek közösen állapítják meg. Nincs megszabva a mértéke, de az eladónak a szerződés teljesüléséig célszerű vigyázni rá és nem elkölteni azt.
Célszerűbb vásárlóként ezt választani, ha bármely okból kétség merülne fel eladóval vagy ingatlannal kapcsolatban. Akkor is javasolt ezt választani, ha még vannak más lehetőségek is, így ha változik is a dolog, visszajár a befizetett pénz. Az eladási szándék kifejezésére alkalmas, ugyanakkor eladóként is jobb ezt választani, ha kilátásban van egy jobb ajánlat az ingatlanra.
A foglalónak
lényegesen nagyobb visszalépés esetén a következménye, ezért nagyobb biztonsággal teljesül az adásvétel. Az eladó hibájából hiúsul meg az eladás, úgy neki a foglaló kétszeresét kel visszafizetnie. Ha a vevő hátrál ki az ügyletből, neki a befizetett összeg nem jár vissza, azt az eladó megtarthatja.
Az összeg átadása többnyire a szerződéskötés alkalmával kerül átadásra, de ettől a Ptk. rendelkezései szerint el is lehet térni. Átadható tehát aláírás előtt készpénzben vagy utólag, például utalással is teljesíthető.
Meghiúsulhat azonban az ügylet úgy is, hogy azért sem vevő, sem pedig eladó nem okolható. Ilyenkor előlegnek kell tekinteni és visszajár. Ilyen lehet például egy földrengés okozta ingatlan totálkár. Szerencsére nagyon ritka a jelenség.
Az esetleges viták
rendezése megállapodás hiányában a bíróság feladata. Nem kőbe vésett, de a bírói gyakorlat a foglaló és előleg mértékét általában 10%-ban határozza meg. Ez az összeg elég ahhoz, hogy a felek komolyan gondolják szándékukat, de ha mégsem teljesülne, ne okozzon komolyabb törést.