Épületeink időről-időre felújítást, karbantartást igényelnek. Az idő haladtával őket sem kerülheti el az amortizáció. Az épületszerkezetek alapvetően határozzák meg épületeink élettartamát. Az ingatlan értékbecslés egyik módszere éppen azt alkalmazza, amikor telekértéket hozzáadva ingatlan értéket határoz meg. Mit várhatunk egy téglaháztól, meddig lehetséges használni egy belvárosi panellakást, vajon meddig bírja egy kőház? Ingatlanaink értékét a velük való foglalkozás, a szükséges karbantartás elvégzése alapvetően befolyásolja! Lássuk, hogy mennyi az egyes ingatlanok élettartama!
Építmények, épületszerkezetek várható élettartama
Fontos kiemelni, hogy az átlagos élettartam átlagos minőségű anyagokból, átlagos minőségben készült, átlagos magyarországi időjárási körülményeknek kitett, átlagos rendeltetésszerű használattal igénybe vett, átlagosan karban tartott és javított épületek átlagos elhasználódási időtartama, amely időtartam alatt az egyes szükségessé váló cserék vagy javítások elvégzésre kerülnek. A hazánkban előírt éves amortizáció épületekre évi 1%.
– vert falú építmények 50 – 70 év
– vályogtégla falazatú építmények 60 – 80 év
– tömör falú téglaszerkezetű építmények 150 – 200 év
– mészhomoktégla szerkezetű építmények 100 év
– mésztufa szerkezetű építmények 80 –100 év
– terméskő falszerkezetű építmények 100 – 200 év
– monolit betonszerkezetű építmények 200 év
– beton kőszerkezetű építmények 200 év
– falazóblokkos építmények 150 év
– házgyári panelszerkezeti építmények 80 – 100 év
– acélház szerkezetű építmények 100 – 150 év
– monolit vasbetonváz szerkezetű építmények 150 év
– öntött beton szerkezetű építmények 80 – 100 év
– könnyűszerkezetes építmények 70 – 90 év
a festő karbantartás legegyszerűbb eszközei
Ezek a számok persze javíthatók, hiszen épületeinkkel való foglalkozás, esetleg megerősítésük vagy korszerű technológiákkal való kombináció javít az átlag élettartamon.
Elég ha csak környezetünkben nyitott szemmel járunk. Azt láthatjuk, hogy a vert falú és vályog épületek gyakran rossz állapotúak. Ezek az épületek gyakran hosszabb ideje állnak, talán már eredeti tulajdonosuk sem él. A karbantartás hiánya a falak kidőléséből, a tetők romba dőléséből látható. A beton és kő építményeink tarthatnak legtovább. Utóbbinak ékes bizonyítékai a dombtetőre, hegyre épült várak. Nekik is kell azonban a karbantartás.
A használhatóság megítélése, mértéke
A használhatóság nem elhanyagolható, éppolyan fontos, mint az élettartam vagy karbantartottság. Az építmény életkora, a javítás, karbantartás mértéke és módja, a használati mód alapvetően határozzák meg a használhatóság napi mértékét, amit %-ban szoktak kifejezni. Az átlagos használhatóság az eredeti új állapothoz képest fennálló eltérés.
Logikus, hogy az idő múlásával a használhatóság csökken. A csökkenés mértékét megállapíthatjuk, ha az építés évét 100%-ban vesszük, majd évente 1%-ot elszámolunk. Utóbbi magában foglalja az alkalmazott anyagok és szerkezetek korszerűtlenségét (erkölcsi avulás),
– átlagos rendeltetésszerű használat mellett, az ezzel összefüggő amortizáció évi átlagos mértéke 0- 0,5%,
– átlagos gondozás mellett (karbantartás, javítás, felújítás) a használati érték évi csökkenésének mértéke, további 0 – 1% (amortizáció)
