Amint azt előző cikkünkben is leírtuk, a rozsdaövezetek bevonása a lakáspiacra új lehetőségeket teremtene – és a piacon is új helyzetet hozna létre.
Mit kell tudnunk a jelenlegi jogi háttérről?
A kormány május végén elfogadta a rozsdaövezeti területeken új lakások építését megcélzó otthonteremtési programot. Így egyrészt új, megfizethető árú ingatlanok kerülnének a piacra, másfelől pedig az új építőipari beruházások munkahelyeket teremtenének.
A kormány által elfogadott programot még jóvá kell hagynia az országgyűlésnek is.
Mit jelent ez?
A program elfogadásával egyidőben változna az építési törvény is – a barnamezős akcióterület fogalom bekerülne a jogszabályba. Ezen kívül pedig érintené az áfatörvényt is, hiszen az újépítésű ingatlanok áfája 5%-ra csökkenne, az ezekre az ingatlanokra vonatkozó bérleti díj áfája pedig 0% lenne, a tervek szerint.
Mit tartalmaz ez a program?
Időbeni lefutás szempontjából meg kell különböztetni az azonnali, illetve a közép-és hosszútávú projekteket. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületen nincs szükség hosszadalmas előkészületre, a munkálatok előkészítés nélkül megkezdődhetnek. Ilyenek például a már részben hasznosított területek, ahol már nincs szükség kármentésre, vagy infrastruktúra fejlesztésére. A közép-és hosszútávon értelmezendő rozsdaövezeti akcióterületen pedig akár még évekig tartó előkészítési munkát követően tudnak majd elkezdődni az építési munkálatok. Ezeken a területeken az építkezés megkezdése előtt lehet bontás, közműrendezés, tulajdonrendezés, infrastruktúra fejlesztés is.
Hol valósítják meg várhatóan a rozsdaövezetek területeket?
A program egyfelől célzottan a főváros megfelelő kerületeiről szól, másfelől pedig vidéki városok bevonásával is számol.
Budapesten az első etapban a III., IX., XI., XIII. kerület esne bele ebbe a programba.
Forrás: Pixabay.com
És mi a helyzet vidéken? Ha a vidéki nagyvárosok újépítésű ingatlanjait nézzük, akkor egyfelől nagyon magas árakat, másfelől pedig drasztikusan csökkenő lakásépítési kedvet találunk 2020 első felének végén. A koronavírus járvány itt a lehető legrosszabbkor jött, hiszen ezzel, és a kedvezményes áfa tavalyi kivezetésével együtt sajnos az lett az eredmény, hogy mintegy 64 százalékkal csökkent az első negyedévben az új építésű társasházakra kiadott engedélyek száma a vidéki városokban. De a lakásépítési kedv országos szinten is nagyon visszaesett: több, mint 50 %-kal, ami rendkívül nagy arány.
Azt látjuk tehát, hogy ezzel a tervezett jogszabállyal új lendületet kaphatna a lakásépítési kedv a fővárosban és a nagyobb városokban is.
A pontos helyszínekről még nem esett eddig szó, de várhatóan a megyei jogú városok kapnának lehetőséget arra, hogy ezekben az övezetekben újra fellendülhessen a drasztikusan lecsökkent lakásépítési kedv. Egyes elemzők szerint ez a megoldás lehet a vidéki nagyvárosok egyetlen reális esélye a közeljövőben a lakásépítési piacon.
Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy az építőipar fellendülése és a megfizethető árú ingatlanok piacon való megjelenése mellett fontos hatás lenne az is, hogy ezeknek a területeknek az újra bevonása az infrastruktúrába, kármentesítve, a kor környezetvédelmi elvárásainak megfelelve, pozitív hatással lehetne olyan vidékekre, amelyek ebből a szempontból igencsak hátrányban voltak. Ez a hatás – hosszú távon – biztos, hogy a legfontosabb az összes közül. Hiszen ezeket a területeket általában úgy alakították és építették, hogy sajnos a környezetvédelemre a legkevésbé sem figyeltek. Az új lehetőség tehát, hogy visszakerüljenek egy olyan helyzetbe, amikor újra fontosak lesznek, mint lakóhely – soha vissza nem térő alkalomnak tűnik.
Kíváncsian várjuk a jogszabály elfogadását, és a fejleményeket a rozsdaövezetek kapcsán.
