Osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében a közös udvar és az épületek használata még most is sokszor rendezetlen. A probléma gyakran akkor kerül csak elő és válik égetővé, ha valamely tulajdonos jelzáloghitelt kíván felvenni az ingatlanra. A megoldás a használati megosztás elkészítése. Következzen a használati megosztás tartalma, a közös és magántulajdon, a költségek megosztása és a hitelfelvétel lehetősége ilyen ingatlanoknál.
Osztatlan közös ingatlanokkal éppúgy találkozhatunk falun, mint kis vagy nagyvárosban. A legtöbbször néhány lakás egy telken való elhelyezkedéséből alakul ki ez a fajta együttélés. Egyként léteznek, vagyis senkinek sincsen alábetétesített, önálló ingatlana. Mindenkinek tulajdoni hányada van, mely gyakran nincs írásba foglalva.
Közös lónak túrós a háta! – mondja az ismert közmondás. Ez ha lehet különösen igaz az osztatlan közös ingatlanokra, ahol gyakran ilyen-olyan okokból, de nincsenek jóban egymással a tulajdonostársak.
A közös használatú ingatlanok jogi helyzetének rendezését a használati megállapodás tartalmazza. A dokumentum, melyet többnyire ügyvéd készít és ellenjegyez, szöveges tartalommal és rajzos melléklettel készül. A szöveges rész taglalja a tulajdonostársak jogait és kötelezettségét, a rajzos melléklet segít átláthatóbbá tenni a tulajdon részeit. A tulajdonosok egymás között feloszthatják a telek területét. Kitűzhetik, hogy ettől a karótól addig a falsarokig az enyém, attól kezdve a tiéd vagy a harmadiké és így tovább.
Az osztatlan közös tulajdonú telek
A telek használatának szabályozása éppúgy rögzítve van a megosztási dokumentumban, mint az épületrészeké. Amennyiben még nincs ilyen szabályozás (vagy csak szóbeli), a telek területe a tulajdoni hányadoknak megfelelő mértékben oszlik meg. Ez azt jelenti, hogy pl egy 16/80 arányú tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos az 1600 m2 alapterülettel rendelkező telekből 320 m2-t (1600 / 80 x 16) tudhat magáénak. A szabályozást követően a telekre vonatkozó rész lehet ettől eltérő is!
A közös és magántulajdonú területek az ingatlanban
A dokumentumban jól azonosítható módon körül kell írni azt a területet, melyet egy-egy tulajdonostárs kizárólagosan használ. A kizárólagos használat leginkább a lakóterületeket érinti, illetve a kapcsolódó telek területre terjed ki.
A közös területek lehetnek például a lépcsőházak, padlás, de lehet a közös gépkocsi bejáró is, mely minden tulajdonos kijelölt területe mentén halad és a megközelítést teszi egyszerűbbé.
Egy esetleges felújítás miatt szükségessé válhat a szomszéd által használt területet igénybe venni. Ennek módját és feltételeit is tartalmaznia kell az okiratnak.
A közművek
Érdemes egyértelműen meghatározni és rendelkezni a közművekről is. Tisztázni kell, a felek hogyan számolnak el a közszolgáltatókkal (víz, villany, gáz, csatorna), van-e saját mérőórájuk, és ha nincs, hogyan osztoznak a díjakon. Jobb, ha minden egyes tulajdonostársnak önálló közműórái vannak és azokat le is tudja olvasni a szomszéd zavarása nélkül. Rosszabb és régebbi épületeknél gyakori, hogy az óra valamely szomszéd által használt telekrészen van. Ilyenkor a költségmegosztáson túl szabályozza az okirat azt is, hogy milyen módon lehet elérni az órát, ha leolvasni szükséges.
Jelzáloghitellel való terhelés
Hitel felvétele esetében szükséges, hogy a dokumentumban meg legyen jelölve, hogy a tulajdonrészek terhelhetők. Ennek hiányában hiába a megosztás, a bank elutasítja a hitelkérelmet. Az értékbecslők az ilyen ingatlanok jogi helyzetét negatívan értékelik!
A megállapodás hatálya
A használati megosztásban célszerű kitérni arra, hogy az új tulajdonosokra is kiterjed a leírtak hatálya. Későbbi elidegenítés, öröklés kapcsán történő tulajdonosváltás alkalmával a tulajdonostársaknak kötelességük tájékoztatni az „új lakót” a használat feltételeiről. Amennyiben ő a tulajdont megszerezte, de a használat feltételeit nem tartja be, úgy a tulajdonostársak bíróságon érvényesíthetik jogaikat.
