A magyar jog egyértelműen fogalmaz annak tekintetében, hogy egy kiskorú esetében mit kell tenni, ha az ő vagyonáról/örökségéről van szó. Ebbe természetesen beleértendő az ingatlanvagyon is, mely esetében a kiskorúak jogainak védelme a szülők/gyám és az állam közös és fontos feladata. Mondhatjuk azt is, hogy a dupla ellenőrzés mindenképpen azért van a rendszerben, hogy a lehető legjobban elkerülhető legyen bármilyen visszaélés. A gyermekek ingatlanvagyona tehát az ő érdeküket védik, annak ellenére, hogy alapesetben 18 éves koruk előtt nem jutnak hozzá.
Mit mond a jog a kiskorúság fogalmáról?
Magyarországon alapesetben a nagykorúság elérésének feltétele a betöltött 18 év. Azért írjuk azt, hogy alapesetben, mert meg kell azt említeni, hogy ha házasságot köt 16 éves kora után valaki, akkor azzal nagykorúsítja magát.
Tizennégy és tizenhat év között korlátozottan cselekvőképes egy gyerek (életkora szempontjából, a korlátozásnak más esetei is vannak). Ez azt jelenti, hogy ebben a korban is nagyon erős korlátokat állít fel a jogszabály, annak érdekében, hogy védje a kiskorút. Ezek a korlátok a szülő vagy a gyám jóváhagyása, mely természetesen nem vonatkozik mondjuk egy ajándékozásra, vagy arra, hogy ha a kiskorú mondjuk dolgozik, akkor rendelkezzen a keresete felett. Mindenképpen kell azonban ahhoz, hogy ingatlanügylettel foglalkozzon.
Tizennégy éves kora előtt nem tehet a kiskorú jognyilatkozatot – de például vásárolhat a büfében magának az iskolában természetesen.
Hogyan szerezhet egy kiskorú ingatlant?
Hogyan lesz a gyermeknek ingatlanvagyona? Az előzőekből az következik, hogy természetesen vásárlás útján sehogy, hiszen erre nincs jogalapja. Az azonban előfordulhat, hogy a szülők vásárolnak a jövő tervezése okán a gyermeknek ingatlant, és természetesen örökölhet is.
Nézzük most az első esetet, tehát azt, amikor a szülők ingatlant vásárolnak a gyerek nevére! Ilyenkor a kiskorúnak csak jogai lesznek, a kötelezettségek a szülőket terhelik. Az is nyilván az ő terhük lesz, ha mondjuk a saját ingatlanukra jelzáloghitelt kell felvenni, a kiskorúnak ehhez nem lesz köze ebben az esetben, a neki vásárolt ingatlan ugyanis így tehermentes lesz. Ha azonban az ő nevére vett ingatlanra akarnak jelzálogjogot bejegyeztetni a szülők, mert hitelre van szükség, ezt nem tehetik meg a gyámhatóság engedélye nélkül.
A gyámhatóság jóváhagyása nemcsak ebben az esetben lesz szükséges. Akkor is ez a helyzet áll elő, ha a kiskorú örökségét kívánják egy másik ingatlan szerzésére fordítani. A gyermekek ingatlanvagyonának befektetéséhez kell a gyámhatósági kontroll, ez teljesen független attól, hogy a szülők már nagykorúak (nyilván), hiszen éppen a szülők vagyoni helyzetet érintő döntésének következményeitől kell óvni ilyenkor a kiskorút.
De mit néz a gyámhatóság a gyermekek ingatlanvagyona esetén?
Erre egy mondatban úgy válaszolhatunk, hogy elsősorban a gyerek érdekeit. Az a feladata, hogy minden vagyoni helyzetet érintő ügyben a lehető legapróbb részletekbe menően megvizsgálja és mérlegelje azt, hogy a tervezett ingatlanvétel mennyire és hogyan befolyásolja a gyerek érdekeit. Ehhez a folyamathoz kérelmet kell benyújtani, melyet el kell látni a szükséges mellékletekkel. Természetesen ennek részét képezi ilyenkor az értékbecslési folyamat dokumentációja is.
És hogy kerül oda a gyámhatóság?
Egy ingatlanügylet lebonyolításakor jellemzően az ingatlanközvetítőnek kell odafigyelnie a gyámhatóság bevonására – vagy akár az ügyfélnek nyilván. A szerződés megkötésekor természetesen már van jogi képviselő/közjegyző, aki mindenképpen szólni fog, ha a gyámhatóság addig kimaradt volna a folyamatból.
Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a gyermekek ingatlanvagyona jogi szempontból a kifejezetten védett és szigorú eljárások közé tartoznak. Ebben a folyamatban is nagy segítségünkre lehet egy korrekt értékbecslő.
Itt talál meg minket!
