Már a hiteligény beadásakor alaprajzot kell benyújtanunk. A jelzálog hitelezéshez az ingatlant alaposan be kell mutatni az alaprajz segítségével. Ez a bank által megbízott értékbecslő feladata. A helyszíni szemlén a fényképfelvételek készítésén felül az értékbecslő tájékozódik az ingatlannal kapcsolatban az értéket befolyásoló tényezőkről és ha szükséges, felméri az ingatlant, vagyis alaprajzi vázlatot is készít.
Milyen legyen az alaprajz?
Az értékbecslő munkáját jelentősen megkönnyíti, ha rendelkezésre áll méretarányos alaprajz, benne a nyílászárók elhelyezkedése, az egyes padlóburkolatok, alapterületek, belmagasság, stb. Az értékelésben rögzíteni kell mindazon épületeket, melyek a telken, egy helyrajzi szám alatt találhatók. Vagyis nem elég csupán a lakóházhoz alaprajzot készíteni. A gazdasági épületek minden része, a szuterin, a garázs és a többi felépítmény alaprajzi megjelenítése éppolyan fontos, mint a lakóházé.
Új építésű ingatlanok esetében nem szokott gondot okozni az alaprajz, hiszen ez az építési dokumentumok része. Régebbi építésű ingatlanok esetében gyakori, hogy a helyszínen vagy előzetesen elektronikusan átadott alaprajz nem felel meg a valóságnak. Ilyenkor szükséges a helyszínen tisztázni az eltéréseket és utólagosan azokat alaprajzban feltüntetni.
A bankok nem várják el építész rajz benyújtását, de mindenképpen kérnek tőlünk valamiféle alaprajzot. Egyre inkább igény mutatkozik az épületek számítógépes alaprajzi megjelenítésére. Azon felül, hogy jól és profin néz ki, biztosan méretarányos és reális adatokat is tartalmaz. Az értékbecslők zöme alkalmazkodni próbál ehhez és kiszorulóban van a ceruzás-vonalzós alaprajz készítés.
Ha magunk vállalkozunk erre, a ház végig centizése után akár egy kockás papíron készítsünk szabadkézi alaprajzi vázlatot. Ha a méréshez szükséges, kérjünk segítséget. Minden szintet vázoljunk fel! Később tisztázzuk ki a rajzot egy A4-es tiszta papír, vonalzó, számológép segítségével.
Mi legyen legalább az alaprajzon?
-
- A falak esetében elég egy vastagabb vonal. Külső oldalon és tartófal esetében vastagabb, válaszfal esetében vékonyabb vonal már jól tudja szemléltetni a különbséget. Figyeljünk a méretarányokra!
- A helységek kapcsolata nagyon fontos, ezért ügyeljünk arra, hogy minden egyes helység jól azonosítható legyen.
- Az ablakok, ajtók mérete és alakja kevésbé fontos. Viszont helyük legyen jól látható a rajzon. Az ablakokat egyenes vonallal rajzoljuk, az ajtóknál ha lehetséges, a nyílásirányt is figyelembe véve használjunk íves vonalat. Ha ez nem megoldható, megteszi ez is 45 fokos egyenes vonallal.
- A helységek nevének és alapterületének megjelölése is fontos. Ha kicsit szeretnénk alaposabbak is lenni, írjuk be a padlóburkolatot és a belmagasságot is.
- A méretek megjelölése történhet külső és belső kótavonalakkal, de a helységen belül is jelölhetjük őket. Ezen számok szorzata adja az alapterületet.
- A főbejáratot sötét nyíllal jelöljük meg!
- Ha van lépcső az épületben, azt kívül és beül is mutassuk meg! Egy közepén elhelyezett nyíl a felfelé irányt jelöli.
- Az északjel segít az épület tájolását megmutatni.
- A pontos cím és helyrajzi szám felírásával azonosíthatjuk az ingatlant.
Mi van, ha segítség kell?
Az értékbecslők a megbízással együtt ha szükséges, felmérik az ingatlant és bemutatják a banknak megfelelő módon az alaprajz segítségével. Tulajdon képpen nincs vele dolgunk, mert ez a szolgáltatás része! Ha segíteni szeretnénk neki, esetleg az épület összetettsége miatt vélelmezhető, hogy egy rövid szemle nem lesz elegendő a felmérésre, kérhetünk segítséget is. Építészmérnökök, technikusok és maguk az értékbecslők a szakavatottai az ingatlanok felmérésének. Tőlük kérhetünk épületfelmérést és műszaki állapotfelmérést is.
A hozzáértők többnyire nem elégednek meg ezzel és elhelyezik a berendezési tárgyakat, részletesebben mutatják a nyílászárókat, ügyelnek a falak vastagságára és a falsíkok egybe metsződésére is, sőt ha van jogilag rendezetlen épületrész, azt már a rajzon jelzik. Épületfelmérésben számíthat rám!
