Albérlet esetén néhány hónap kaució kikötése és megfizetése lehet a bérleti szerződés megkötésének feltétele. De mi is a kaució? Mire jó? Mikor jár vissza és mikor nem? Lényeges, hogy a több tíz, vagy akár több százezer forintos tétel visszajár vagy sem!
Mi a kaució?
A bérleti szerződésben 1-3 havi kaució kikötése megszokott, általánosnak mondható dolog. Alapesetben a bérlő kiköltözésével, az összeg visszajár, esetleg lelakható. Sok esetben azonban ennek megítélése nem egyértelmű és vitára adhat okot. A kauciót (óvadékot) azért találták ki, hogy a szerződés szerint nem teljesítő (többnyire nem fizető) bérlő magatartásából adódó károkat fedezze. Átvétele a beköltözéskor vagy nem sokkal előtte esedékes. Az összeg a bérlő tulajdona, a bérbeadó jogalap nélkül nem rendelkezhet felette.
A kaució teljes összege visszajár, ha a bérlő minden tekintetben a szerződés szerint teljesít, az ingatlant rendeltetésszerűen használja, kárt nem okoz. Kiköltözése alkalmával tehát vissza kell szolgáltatni. Mértékét ha a bérlő sokallja, bírósági úton csökkenteni is lehet. A bérleti szerződésben javasolt kitérni a kaució mértékére, de lényeges az is, hogy mikor jár vissza és mikor tartható vissza a befizetett összeg.
Íme néhány eset, amikor jogos, hogy a bérbeadó nem szolgáltatja vissza a kaució egy részét vagy egészét:
1. Károkozás az ingatlanban: nincs kaució!
A bérlő magatartásával összefüggésben keletkezett károk (függetlenül attól, hogy szándékos vagy sem) térítésére visszatartható a kaució egy része vagy egésze. Egyszerű példa lehet erre egy üvegtörés a konyhában, vagy a laminált parketta eláztatása a nappaliban. Fontos! Nem tévesztendő össze az ingatlanban a rendeltetésszerű használat melletti karbantartási költségek levonása. A bérbe adónak is számolnia kell ezen költségekkel, így például az évek alatt elkoptatott parketta javítási költsége nem vonható le a kaucióból.
2. Tartozás felhalmozás
A bérleti díj meg nem fizetése előbb-utóbb a szerződés felmondásával járhat. Hasonló a helyzet például a ki nem fizetett közüzemi számlákkal, a közös költség miatti elmaradással is. A kaució mértékéig ezek rendezhetők. Ha meghaladja annak összegét, jogi úton, bíróságon is követelhető a különbözet összege.
3. Az elmaradt haszon
A bérleti szerződés megállapodás szerint lehet határozatlan idejű, de kiköthető egy meghatározott időszak (pl. egy év) is, esetleg egy fixen jelölt időszak (pl. az egyetemi tanulmányok befejezése) elérése is. A hosszabb időszakokért cserébe a bérbeadók kedvezőbb díjat szabhatnak meg. A korábban biztosnak tűnő szerződés bizonyos esetekben közös megegyezéssel vagy egyoldalú nyilatkozattal felmondható. Az elmaradt haszon miatti kár is lehet jogcíme a kaució visszatartására.